Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Izsákon több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ám a települést híressé, a „Sárfehér hazájává” tévő, tömegesen termelt helyi szőlő, alig másfél százados. 1875-től datálható a speciálisan izsáki fajta, a Sárfehér megjelenése, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában, egy izsáki kadarka ültetvényben szelektált Szélesi József vincellér. Az új szőlő nevét a találékony izsáki gazdák, annak tulajdonságai alapján adták: fürtje fehér színű, nagy és nehéz, mint a sár, tehát Sárfehér. A fajta igen jó talajra talált az izsáki homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle.

Az Izsáki Arany sárfehér hosszú tenyészidejű fajta. Általában október közepére érik be. (Manapság az éghajlat-változás miatt, nem ritkán már szeptember végére is beérik.) A Sárfehér fagyérzékenysége miatt sokáig úgy tartották, hogy csak úgynevezett gyalog, vagy alacsonyműveléssel termeszthető eredményesen. E művelésmód mellett a tőkéket ősszel beszántották, betakarták, így védve meg az alsó rügyeket a fagytól. Tavasszal kinyitottak, vagyis lehúzták a tőkékről a földet, majd a metszéssel megkezdődött az őszi szüretig és az újabb téli takarásig tartó művelési szezon. Újabban egyre többen termesztik kordos rendszerben is. A tapasztalat szerint termőegyensúlyban csak igen ritkán fagy el így is, s az e művelési mód mellett elérhető megtakarítás bőven fedezi az időnkénti elfagyás miatt szükséges új termőkarok nevelését.

Az Izsáki Arany sárfehér tőkéje igen erős, gyors fejlődésű és nagyon bőtermő. Vesszői erősek, vastag bütykökkel. Levele nagy, fehéren gyapjas, vállöble jellegzetesen „kancsó” alakú. Hímnős virágú, jól termékenyül. Fürtje nagy, vállas, tömött, vagy közepesen tömött. A bogyói világos sárgászöld színűek, középnagyok, vagy nagyok, kissé gömbölydedek, vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, nehezen rothadnak. Talaj iránt nem igényes, de nagy terméseket csak tápdús jóvizgazdálkodású lepelhomokon ad, mint amilyen az izsáki homokos területek legtöbbje. Sovány homokon is termesztik, bár tőkéi nem olyan tartósak, a szárazságtól erősen szenvednek. Általában kevés cukrot termel, de ha meleg ősz van, s október közepénél korábban nem szüretelik, az átlagosan jellemző 16 cukorfok helyett akár 18 cukorfokot is elérhet.

Kellemesen jellegzetes aromás bora 10-11 térfogatszázalék körüli alkohol tartalommal, de értékes savainak köszönhetően, önálló gasztronómiai élménybornak, pezsgőalapbornak, vagy lágy borok háziasítására is kiválóan alkalmas. Az 1920-30-as években, majd az 1960-70-esévekben étkezési célra is felhasználták. A két világháború között például Németországba exportálták Goldtrauben (Aranyszőlő), más elnevezéssel Aranysaszla néven. De eljutott Ausztriába és Angliába is szintén, mint étkezési szőlő. A szüret megkezdése előtt, az úgynevezett „szőlőzés”-kor az érett, szép egészséges és laza fürtöket leszedték, ládákba csomagolták és ezeket szállították gyümölcsként, hazai és külföldi piacokra. Több tízezer mázsát, nem ritkán százezer mázsánál is többet szállítottak így belőle a piacokra évente. 1999-ben az Európai Uniós előírások miatt meg kellett változtatni az Izsáki sárfehér nevét, mivel helységnévhez kötött fajtanév nem szerepelhet hivatalosan az elnevezésben. 1999. december 13-án a fajta elnevezése, a kötelező eljárások lefolytatása után, Arany sárfehérre változott a hivatalos fajtajegyzékben. 2006-ban az Arany sárfehér bora megkapta a védett eredetű minősítést, Izsáki Arany Sárfehér bejegyzéssel. (11/2006.(II.3.) FVM rendelet). A 2006-tól forgalomba kerülő Védett eredetű Arany sárfehér borcímke mellett a palackon feltüntetésre kerül a „Védett Eredetű Bor” vagy „VEB” megjelölés. Használható a latin „Districtus Hungaricus Controllatus” vagy „DHC” megjelölés is. A védett eredetű bor szimbóluma a Sárfehér hazájában fellelhető gázlómadár, a fehér gólya, körülötte a felirat: „Districtus Hungaricus Controllatus Izsák”.
br> A szimbólum választás összefügg a térség talajvízszintjét is szabályozó Kolon-tó élővilágában megtalálható madarakkal. A tó vízszintje kedvezően befolyásolta az Arany sárfehér szőlő termesztésének elterjedését. Ez a szőlőfajta a sekély lepelhomokot a fényvisszatükrözésért a hőtárolásért, míg az alatta található gazdag öntéstalajt a tápanyag ellátásért, továbbá a Kolon-tó által szabályozott közeli talajvízszintet a „lábának vízbe lógatásáért” kedveli. Nem véletlen, hogy se az országban, se a világon máshol nem tudott elterjedni nagy felületen ezt a szőlőfajta.

Izsáki Arany sárfehér szőlő

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Izsák
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Szőlészeti szakkönyvek Izsák város története (2012)
Az Izsáki sárfehér szőlőkultúra múltja, jelene (1986) című helyi kiadványok
Izsáki Hírek
Izsáki Televízió
http://www.aranysarfeher.hu
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az Izsáki Arany Sárfehér eredetvédelmi rendszere az első az országban, amely nem csak a meghatározott termőhelyet, borvidéket tette eredetvédetté, hanem kimondottan, egy hungarikum fajtából készült bor, pezsgő garantált minőségét, értékesebb végtermék előállítását, forgalmazását teszi lehetővé. Ez által az eredetvédelmi rendszerben résztvevő és az elvárásokat teljesítő szőlőtermelők számára kiemelt értékesítési lehetőség, jövedelmező szőlőtermelés garanciája biztosítható. Mindezek alapján, noha helyi fajtáról van szó, országos szinten olyan értéket képvisel, mely alapján helye van a Megyei és a Magyar Értéktárban, nemzeti értékeink között.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár