Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A hajdani mezőváros, Szalkszentmárton központjában a református lelkészi lak, az 1767-ben emelt református templom, az iskolák, valamint a volt főjegyzői ház szomszédságában áll a tekintélyes fehérre meszelt falú, a település hajdani földesura, gróf Festetics György által 1810-ben klasszicista stílusban építtetett, beálló vendégfogadó és mészárszék.

A ma is impozáns épület földesurától, majd mint állami tulajdont Szalkszentmárton község bérelte, és fogadott árendásaival - subárenda - hasznosíttatta.

Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István Dunavecséről 1844. október 1-jén érkezett Szalkszentmártonba. Először a Duna partján lévő révcsárdát bérelte a községtől. Itteni bérlete a következő év tavaszáig tartott. Ekkor nyílt módja arra, hogy 1845. április 24-től, Szent György napjától árendálja a településen bent lévő vendégfogadót és mészárszéket , valamint hasznosítsa a három vendégszobát is.

Petőfi felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülői házhoz. Ekkor született megindítóan szép Fekete kenyér című első szalkszentmártoni verse, egyébként költeményei alatt 112-szer olvasható keletkezési helyként Szalkszentmárton neve. Itt íródik két drámája (Zöld Marci és a Tigris és hiéna), valamint egy regénye (A hóhér kötele).

A Mészárszék helyiségében a mészáros mesterséghez kellő szerszámokkal, tárgyakkal ismerkedhet meg a látogató, szót ejtünk a hentes és a mészáros közötti különbségről.

Az Ivó helyiségében a vendég visszacsöppen az 1800-as évek közepébe. A látogatók fogadására, foglalkoztató kialakítására jelenlegi berendezésével az Ivó teljesen alkalmas. Díszlete „A helység kalapácsa " című komikus vígeposzra épül, mely lehetőséget ad múzeumpedagógiai foglalkozásokra. A látogatói feladatlapok is kapcsolódnak az eposzhoz, hiszen a helyszíne zömmel a szalkszentmártonival megegyező.

A Szabadkéményes konyha minden tárgya (hasonlóan a többi helyiség tárgyainak nagy részéhez) korabeli, kiemelendők ezek közül is Hrúz Mária konyhai eszközei, valamint a család konyhaszekrénye.

Az épület Ivó helyiségét és Konyháját is rendeltetésszerűen használják. Különböző alkalmakkor Hrúz Mária egykori konyhájában kisült kenyérlángost és görhönyt szolgálnak fel a vendégeknek, látogatóknak.

Az épület teljes hossza alatt húzódó pincehelyiségben a must- és borkészítéshez szükséges eszközök, valamint a híres betyárszöktető tekinthető meg.

Az udvaron helyezkedik el a Kárpát-medencében egyedülálló, tíz lábon álló nyitott kocsiszín, az úgynevezett beálló, amely a vendégfogadóval egyidős, szintén 1810-ben épült.

Az egykori bérlői (Tiszta szoba) és vendégszobákban Petrovicsék és Petőfi életével, valamint szalkszentmártoni tartózkodásukkal, utazásaikkal, tárgyaikkal ismerkedhet meg a látogató térképek, tárgyak, leírások segítségével.

Az utolsó helyiségben a vendég megtekintheti a költő egykori szobáját, két személyes tárgyát, valamint átérezheti a szalkszentmártoni tartózkodása idején Petőfi lelki világát a kiállított versrészletek, írások tükrében. Ugyanis Petőfi szalkszentmártoni tartózkodása döntő fontosságú volt az életében.

A szülők és Petőfi sorsa a korai gyermekkort kivéve talán soha nem kapcsolódott össze ilyen tartósan és mélyen. A szülők nehéz anyagi helyzete, illetve Petőfi magánéleti, művészi és egzisztenciális válsághelyzete azonban megsokszorozta a költő alkotó erejét. (Csapó Etelka halála, színészi kudarcok, rosszul sikerült katonáskodás, nyomorgás Debrecenben, vagy éppen az őt ért irigy és kritikai támadások, mialatt a Pesti Divatlapnál volt az olyan sikeres művei után, mint a János vitéz, vagy A helység kalapácsa).

Elmondhatjuk, hogy a Szalkszentmártonban töltött idő, és az eközben megszerzett emberi és költői tapasztalat megedzette Petőfit és lassan újra a közélet felé fordította, amely majd a 1848/49-es eseményekben éri el csúcspontját.

Petőfi Sándor Emlékkiállítás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6086 Szalkszentmárton, Petőfi tér 14.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Majsai Károly -Az ezeréves Szalkszentmárton Lovászföldtől Szalkszentmártonig 2000.
Majsai Károly-Petőfi Sándor és Szülei a Szalkszentmártoni Nagyvendégfogadóban 1845-1846 Szalkszentmárton Kiadvány 2010
http://www.szalkszentmarton.hu
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az új évezred igényeinek megfelelő kiállítás létrehozásában a közönséggel való kapcsolat válik hangsúlyossá. Alaptevékenységein túl a múzeum legfontosabb feladata az a kultúraközvetítő tevékenység, melynek során a közönség egyre szélesebb rétegei számára válnak megismerhetővé és élménnyé a múzeum által őrzött kulturális javak. Ez tehát ismereteket, élményt nyújtó szolgáltatás, amely szellemi síkon valósul meg.

Az emlékkiállítás mindenkor támaszkodik az országos Petőfi-kutatás eredményeire . A jelen kiállítás is a legújabb Petőfi-, múzeológiai - és múzeumpedagógiai kutatások eredményeinek felhasználásával készült. A kiállításban mind a 18, az intézmény tulajdonában lévő relikvia helyet kapott. A 18 személyes tárgy, mely bizonyítottan a Petrovics család tulajdonában volt, áll a kiállítás középpontjában.

Az állandó kiállítás mellett, több időszakos kiállításnak is helyet ad az intézmény, mégpedig a múzeum azon anyagából, melyeket nem tudunk bemutatni a nagyközönségnek, mert nem kapcsolódnak szorosan Petőfihez, és a Petrovics család szalkszentmártoni tartózkodásához, de komoly néprajzi, iparművészeti értékeket képviselnek, és a község korábbi életét és tevékenységét mutatják be.

Az időszakos kiállítások nagyban hozzájárulnak a Felső-Kiskunság történelmének megismeréséhez, mint néprajzi és ipartörténeti szempontból nézve. A mai fiatal nemzedék megismerheti ősei tevékenységét, az akkor használt eszközöket, valamint betekintést nyerhet az elmúlt évszázadok életébe.

A Petőfi Sándor Emlékkiállítás fontos szerepet tölt be Szalkszentmártonban. Az intézményt évente több mint tízezren látogatják az ország különböző részeiből, de népszerű a határon túli magyarok körében is, ami fellendíti, színesíti a község kulturális életét.

Az intézmény látogatói között minden korosztály képviselője megtalálható, de ezek közül is nagyságrendileg kiemelkedik a diákok és nyugdíjasok korosztálya.

A legfontosabb célcsoportot az általános és középiskolás diákok jelentik, részben abból a megfontolásból, hogy belőlük nevelhető a jövő múzeumlátogató közönsége, részben pedig abból a gyakorlati okból, hogy mind az általános mind a középiskolás tantervben szerepel a történelem és az irodalom.

A múzeumi foglalkozásokhoz az alsó tagozatosoktól kezdve az érettségizőkig minden korosztály számára, korának és tudásának megfelelő programcsomagokat kínál az emlékkiállítás. A tárlatvezetésekbe bekapcsolják az iskolák tanárait is, akik az emlékkiállítás munkatársaival közösen, az intézményben megrendezett nyílt órákat tartanak a diákoknak.

Az Emlékkiállítás közművelődési, valamint múzeumpedagógiai téren már eddig is jelentős eredményeket tudott megvalósítani , mert az iskolákkal, és nemcsak a szalkszentmártonival, hanem a kistérség valamennyi oktatási intézményével karöltve, például nyilvános tanórák beiktatására, és a kiállítás megtekintésére is lett lehetőség.

A Petőfi Sándor Emlékkiállítás köré szerveződő civil szervezet, az 1968-ban megalakult , és a ma is több mint 300 tagot számláló Múzeum Baráti Kör meghatározó tényező a nagyközség életében. Különböző a költővel és az irodalommal kapcsolatos rendezvények zömét a múzeum falai között szervezik meg, hiszen az intézmény belső tere több rendezvény megvalósítását teszi lehetővé.

A helyi Petőfi Sándor Általános Iskola több versenyét, bemutatóját is az intézmény területén tartja. Az iskola és az Emlékkiállítás rendezi szinte az összes szalkszentmártoni kulturális eseményt a Múzeum Baráti Kör bevonásával, de az intézmény a térség több jelentős rendezvényének is a házigazdája.

Fontos megemlíteni , hogy több országos televíziós társaság forgatott különböző filmet az emlékkiállításról, Petőfiről és munkásságáról. Több játékfilm is készült az épületben. Külföldi tv-s stábok is felkeresték az intézményt (Újvidéki TV, Pozsonyi TV, Finn Televízió, Sanghaji Tv).

Szorgalmazzuk a helyi önkormányzattal a jó kapcsolat ápolását, eddig e kapcsolatok zökkenőmentesek voltak. A különböző, elsősorban térségi médiákkal is jó a kapcsolatunk, szinte minden rendezvényünkről tájékoztatást adnak.

Az a közösség vagy intézmény, amely kulturális tevékenységekre áldoz, ott előbb-utóbb gazdasági hozadékot is eredményez az ilyen beruházás. A Petőfi Sándor Emlékkiállítás több ezer látogatója közül sokan a községben vásárolnak különböző termékeket, és látogatják a vendéglátó egységeket, fellendítve így a térség gazdaságát, amely segítené kiemelni Szalkszentmártont az elszigeteltségből.

Szalkszentmárton és az egész Felső-Kiskunság fejletlen vidék, ezért sok fiatal a jobb megélhetés reményében vándorbotot vesz a kezébe és elhagyja szülőföldjét , a közeli városokba költözik. A negatív folyamat megállítása végett fontos minden itteni kulturális tevékenység, ezért számunkra szinte létkérdés, hogy az olyan intézmények, mint a Petőfi Sándor Emlékkiállítás, melyek rendelkeznek megtartó erővel, létezzenek és fejlődjenek .

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár