Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kádár Lajos (1896. május19. - 1982. február 14.) Tiszaalpáron született. Móricz Zsigmond felfedezettje. Tizenhárom könyvet kb. 100 novellát, valamint néprajzi cikkeket írt. Főbb művei: Rozika, Taposóka, Halászok, Cigányok, Kujtor lelkek, Lidércsziget, Tyukász Péter, A doni halálbánya, Az istentelenek, A pusztán, Börtönnapló, Kolomp szól a ködben életrajzi regénye és az Ártatlanok című drámája. Kevés település büszkélkedhet azzal, hogy saját író szülötte mutatja be környezetének szépségeit, lakóinak emberségét. Kádár Lajos ezt tette a Kolomp szól a ködben című önéletrajzi írásában.

Apja juhász-számadó volt. Kádár Lajos eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt, miután 1912-ben Budapestre ment. Ott borbélyinas, villamoskalauz és bankszolga volt. Az első világháborúban katonaként vett részt, hadifogságba került. Az itteni élményeit A doni halálbánya (1936) című regényében írta meg. A kötet többek között azért aratott nagy sikert, mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből mutatta be. A háborút követően mint pincért alkalmazták. Több regénye és novellája jelent meg az 1930-as és 1940-es években, emellett számos elbeszélését publikálták a napilapok, folyóiratok, mint pl. a Kelet Népe.

Kádár Lajos megjelent regényeinek többsége a szülőföld, Alpár és az azt övező puszták életéről szól népmesékre emlékeztető módon, ugyanakkor szociográfiai ismeretek birtokában. 1944-ig sikeres írónak számít, majd 45 után jobboldalisága miatt mellőzik, kiszorítják az irodalomból.

Az írót munkásságáért Tiszaalpár Nagyközség Díszpolgárává választották.

Tiszteletére emlékszobát rendezett be az önkormányzat, ahol helyet kaptak hagyatéki tárgyai, amelyek megidézik az alkotót. A könyvtár helytörténeti gyűjteményében megtalálhatók a jelenleg fellelhető művei. Nevét utca, közösségi ház és nyugdíjas klub viseli településen.

Kádár Lajos népi író munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tiszaalpár
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Szenczi Ibolya: Kádár Lajos élet és munkássága a népi írói mozgalom tükrében. Csongrád, 2010
http://hu.wikipedia.org
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kádár Lajos egyéni ízeket, színeket adó munkásságának ugyanúgy helye van a magyar irodalomban, mint a megye értéktárában, hiszen az egyedüli író, aki a 20. század első felében autentikusan mutatja be Alpár és Újfalu életét, az ott élő emberek mindennapjait. Móricz Zsigmondon kívül Zilahy Lajos és Tatay Sándor is lelkesedéssel, elismeréssel fogadta műveit. Munkássága a népi írókról való tudásunkat is árnyalja.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Jászszentlászló
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Csátalja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár