Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

1934. áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segítséget ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező, Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint L-alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült.

Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. csipkeszobában üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel.

Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az L-alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett.

A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat, 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi tájház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia-és kiállítótermet.

Csipkeház

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunhalas, Kossuth u. 37/a.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas Építészeti emlékei 1770-1945, 2001. 57-58.
László Emőke -Pásztor Emese - Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kiskunhalas a csipke városa, a halasi csipke a város védjegye. A halasi csipke fennmaradásának lehetősége adatott meg az épület, és ezen belül a csipkevarró műhely megépítésével.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár