Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Mélykúton található a megye legnagyobb kiállított feliratos téglagyűjteménye, benne a legteljesebb kollekció a Kalocsai érseki, a Latinovits család, és a környékbeli korabeli földesurak téglagyártásának termékeivel, kiegészítésképp a Kárpát-medencei (= a Magyar királyság) téglakészítését bemutató tárlat. Időbesorolás szerint id. 300-tól 1960-as éveket bezárólag.

A gyűjtemény jelen állás szerint 3.300-féle különböző téglát tartalmaz, ebből 2.800 darab ki van állítva, lámpákkal meg van világítva. Így képet lehet kapni több évszázad történéseiről, ennek jegyében fogadtak már iskolás csoportokat is, de voltak látogatóik Hollandiából, Franciaországból, és a környező országokból is.

Országos szinten nem a legnagyobb gyűjtemény, ami egyébként közel 14 ezer darabos, viszont országos szinten is előkelő helyet képvisel a gyűjtemény, például az egyetlen állami gyűjteményben, a Veszprémi teguláriumban is közel ennyi féle tégla van kiállítva.

A tárlatban található tíz darab mezőgazdasági meghajtó motor, amik közül a legöregebb 1898-as Ganz gyártmány. Ez idáig a világon 2 darab fellelt példány létezik ebből a típusból, egy a Nagycenki Széchenyi múzeumban hiányosan, a másik a gyűjteményben üzemképesen. A többi motor is a 20. század elején készült, típus szerint Hofherr Lab 1911 (ebből a típusból 4 darab ismert a világon), Hofherr Lab 1912 (ebből a típusból 2 darab ismert a világon a másik ismert példány Csehországban a mezőgazdasági múzeum tulajdona). A további motorok amerikai gyártmányú gépek, Waterloo, IHC, Stover gyártmányúak. Törekszenek a múzeumi szemlélet megvalósítására, ennek jegyében az eredetiséget tartják szem előtt, a motorok felújításánál korabeli technológiákat alkalmaznak. A gépekkel rendszeresen részt veszek gépésztalálkozókon is, mint pl. a Mezőkövesdi Gépmúzeumban, Keszthelyi Georgikumban, vagy épp Hollandiában Nuenenben rendezett nemzetközi találkozón is. A gyűjteményt képező motorok szintén nem a legnagyobb kollekció hazánkban, viszont a motorok ritkasága egyedivé teszi azt. A gyűjtemény célja öregbíteni a település és régió hírne-vét és örömet okozni azoknak, akiket ez a téma érdekel. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható

Mélykúti feliratos téglatár és gépgyűjtemény

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6449 Mélykút Kossuth utca 20
Kategória
Ipari és műszaki megoldások
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
"Jeles téglák, jeles emlékeink" I. - VIII. (Kiadó: "Monarchia" BTE, Baj, Petőfi u. 2/c)
http://tegla.muskatli.net/ctrhu/
Pecsétes tégla mániások fóruma - Index Fórum
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Magyarországon (= a történelmi Magyar Királyság területén) Európában egyedülálló forma-gazdagságban készítettek az elmúlt kb. 400 évben bélyeges téglákat. Egyes becslések szerint a számuk meghaladhatja a 30.000-féle darabot. A téglabélyegek kapcsolódnak Magyarország főnemesi, nemesi társadalmához, egyházi méltóságokhoz, jeles eseményekhez, hazánk ipari forradalmához, népi szimbólumaihoz, egy szóval: történelméhez. Ebben az értelemben a téglabélyegek egyfajta hungaricumnak minősíthetők:

- Sehol másutt nem alkalmaztak hozzánk hasonló mennyiségben téglabélyegeket.
- Sehol másutt nem jelenítették meg a téglákon annyira szerteágazóan az egyházi és világi személyiségek neveit és a történelmi eseményeket.
- Sehol másutt nincs annyi az egyházi és a kollektív ősemlékezetben meglévő (életfa, tulipán, Krisztus-szimbólumok) jelképe a téglabélyegek között, mint hazánkban.

Szomorú, de ehhez képest nem a jelentőségüknek megfelelően kezeltek ezek az ipartörténeti dokumentumok. Pedig, ha jól meggondoljuk, az építések idejének, átépítések, renoválások korának megállapításához, birtoktörténetek elkészítéséhez, birtokos váltások datálásához el-engedhetetlenek ezek az adatok. Nem beszélve arról, hogy néhány száz éves épületek a bontási engedély birtokában egyik napról a másikra a daráló gépek garatjában végzik, így semmisítve meg a történelmünk speciális szeletkéjét, elmúlt századok tanúit.

A téglabélyegtan (Signolaterologia, az egyesület bevezetett originális terminus technikus) a régészet, ipar-, művészet- és helytörténet periférikus szakága - talán ezzel a sokfelé tartozással magyarázható, hogy nincs igazi gazdája. Az egyesület deklarált célja ezekből a régi téglákból a lehető legtöbbet összegyűjteni, megőrizni, megóvni és bemutatni. A legfontosabb teendő azonban a téglabélyegek „dekódolása” azaz kideríteni azt, ki, hol és mikor készítette, mit is jelentenek a téglákon található jelek?

Távlati cél, hogy a bélyeges téglák és a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyag bekerüljenek a Nemzeti Értéktárba és talán a Hungaricumok közé is. Fontosnak, hogy a saját értékeinket a helyén kezeljük, mert ha mi nem, úgy megteszi azt más a saját szájíze szerint. Szeretnénk, ha a történelmi hűség és a szakszerűség okán a téglajeleket a magyar olvasatukban - ahogy íródtak - közölnék a környező országokban is - ebben is segíthet az értéktári regisztráció. Elérendő cél az is, hogy a téglabélyegtant (hasonlatosan az éremtanhoz, zászlótanhoz) történelmi segédtudományként fogadják el.

 

Kapcsolódó értékek

Tass
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
Ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár