Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A világviszonylatban legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes- és mészárosként a megye egész területét bejárta, így környékünk Petőfi-emlékekben igen gazdag. A költő szülővárosában, Kiskőrösön sikerült eredeti állapotában megőrizni és autentikusan berendezni a Szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot, melynek része egy kis galéria is.

A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, és itt áll a világ első köztéri Petőfi szobra is.

Az 1780 körül épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék, Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór. A szülőház Magyarország első irodalmi emlékháza.

1948-49-ben, a forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmával fogalmazódott meg az igény arra, hogy a szülőház teljes egészében múzeummá váljék. Hogy ez megvalósulhasson, rendbe kellett tenni a házat, és a család bútorait ide kellett hozatni a fővárosból. 1953-ra teljesült az álom, a szülőházban elhelyezték a család ide köthető bútorait.

Az immár múzeummá vált szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságában itt áll a család bútorai közül az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál faragott sarokpadok, székek, asztal és a falon egy míves téka idézik a kort, melyben Petőfi Sándor napvilágot látott.

A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence áll.

A középső helyiség a nyitott kéményes konyha, ahol ereklyeként a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője látható a konyhai felszerelési tárgyak között. Néprajzi ritkaság az itt álló középpadka; érdekes darab a több funkciójú nyitott kémény. Az egyik sarokban egy 48-as tulipános ládát őriz a múzeum, valamint azokat az évtizedek során összegyűlt szalagokat, melyeket a tisztelet koszorúira kötve hoztak a látogatók.

A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy tekinthető meg a kiállításon: az apa nyitott vándorládájában (1815.) olyan okiratok láthatók, amelyek a költő születése körüli időpontokban az apa itt-tartózkodását igazolják, s egyértelművé teszik, hogy az év fordulóján a Petrovics család huzamosan Kiskőrösön tartózkodott.

Hrúz Mária itt, Kiskőrösön várta első gyermekét, Sándort, akit a város evangélikus templomában Martiny Mihály lelkész újév napján sietve meg is keresztelt a csecsemő közismert gyengesége és vélhetően az ünnep miatt is. A keresztelési adatokat a kor hivatalos gyakorlatának megfelelően latin nyelven jegyezte be a lelkész.

A kiállításon az anyakönyv mellett többek között az ónból készült keresztelő kancsó, a keresztelő medence képe és az 1861-ből származó Grimm Vince-metszet látható; ez utóbbi az egyetlen ábrázolás a teljes családról, amelyen a Petrovics szülők és gyermekeik - Petőfi Sándor költő a feleségével és fiával, Zoltánkával, valamint István - Petőfi Sándor öccse - szerepelnek.

Petőfi Sándor Szülőháza

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskőrös, Petőfi tér 5.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
A Petőfi Szülőház honlapja
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az ország első irodalmi emlékháza Kiskőrösön nyílt meg 1880-ban. Azóta folyamatosan látogatható, időszakonként nemzeti zarándokhellyé vált. Külön értéke, hogy eredeti állapotában maradt meg az eredeti ház. Értelemszerűen az állag-megóvási és esetleges felújítási munkálatokat el kellett rajta végezni, ez mindenkor meg is történt a műemlék-felügyelőség irányításával vagy kontrollja alatt. Az épület és intézmény értéktári felvételét az is erősíti, hogy a világon legismertebb magyar költő Petőfi Sándor emlékének ápolására szülővárosában Kiskőrösön mindig egyedi formák és tartalmak kialakítására törekedtek.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár