Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A szlovákok a mai Magyarország területén a török 17. századi kiűzése nyomán telepedtek le a néptelenné vált területekre. Így történt Kiskőrösön is. 1718-ban a Királyi Kancelláriától kapott engedély alapján szervezett telepítés történt, melynek lebonyolítója (impopulátora) a Vattay család volt. A letelepült szlovákok a földesúrral szerződést kötöttek, melyben rögzítették jogaikat és kötelezettségeiket. Általában három évre adómentességet kaptak, ezt tartalmazza a kiskőrösiek szerződése is.

A Vattay család Kiskőrösre kizárólag evangélikus szlovákokat telepített le, a felvidéki vármegyékből (Túrócz, Nyitra, Hont, Pest).

Az ide költöző protestáns vallású jobbágyok azoknak a településeknek a nevét vették fel, ahonnan érkeztek. Ma is gyakori családnevek az Oroszi, Opauszki, Litauszki, Szenohradszki, Rakoncai, Csővári, Aszódi, Legéndi, Maglódi, Domonyi stb.

A lakosság gyorsan szaporodott, 1720-ban volt már saját egyházuk és lelkészük, 1726-ban pedig községi bírájuk. Hamarosan fellendült az ipar és a kereskedelem is (néhány szélmalom, kézműipar, szatócsbolt).

A mindinkább elhatalmasodó vallásüldözés miatt az 1723-1724-ben épített fatemplomukat 1730. május 22-én éjjel III. Károly parancsára felgyújtották, és 53 évig nem kerülhetett sor a községben vallásgyakorlatra. II. József türelmi rendeletének (amely biztosította a protestánsok számára is a vallás szabad gyakorlását) következményeként 1783-ban Nógrád megyéből hozattak maguknak protestáns lelkészt, és azonnal hozzákezdtek az új templom felépítéséhez. Ekkor a településnek már 500 háza és közel 5000 lakosa volt, és 1784-ben II. Józseftől Kiskőrös megkapta a vásártartási jogot és mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált.

A 19. századtól a szántóföldi növénytermesztés, állattartás mellett egyre nagyobb tért hódított a szőlő- és gyümölcskultúra, így megnövekedett a paraszti árutermelés aránya. Az itt élő lakosok zömmel szlovák nemzetiségűek voltak, sokáig megőrizték nyelvi s részben kulturális homogenitásukat.

Kiskőrösön békés szlovák-magyar együttélés volt, külső kényszer hiányában feltűnően korán megindult mégis az áttérés a szlovák nyelv használatáról a magyar nyelvre az iskolákban is, és az evangélikus egyházban is (19. század vége/ 20. század eleje).

Kiskőrös nagy lélekszámú szlovák település volt, a népszámlálási adatok azonban nem tükrözték ezt. A település etnikai összetételéről nincs megbízható forrás: a lakosság felekezeti hovatartozásából következtethetünk csak erre.

A szlovák hagyományok ápolásához, kulturális értékek megőrzéséhez a Szlovák Tájház is hozzájárul, méltón emlékezve a szlovák ősökre. Az évente megrendezésre kerülő szlovák nemzetiségi napok keretén belül már hagyománnyá vált a Szlovák Tájház udvarán működtetett kézműves műhely, ahol megelevenednek a régi mesterségek, hagyományok (kosárfonás, régi, hagyományos ételek készítése, népi játékok készítése kukoricacsuhéból és csutkából, korongozás, nemezelés).

A Szent István u. 23. szám alatt álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt. Alaprajzi beosztása szerint a néprajzi szakirodalomban középmagyar, vagy alföldi háztípus néven ismeretes.

Deszkahomlokzatával az utcára néző lakóház az első szobájában (tisztaszoba) látható mestergerendán jelzett évszám szerint 1839-ben épült. A lakóhelyiségekkel szerves alaprajzi egységben, egy tetőszék alá építették a gazdasági rendeltetésű helyiségeket: a kamrát és az istállót. Különálló épületet képez a nyári konyha, amely jóval később épült. A tájház eredeti rendeltetése lakóépület volt. Az akkori szokás szerint készült: alapozás és szigetelés nélküli felmenő falazattal, amelyet vert vályogból készítettek. A vályogfalú lakóházat kívül, belül sárral tapasztották és fehérre meszelték. Az épületek falának alsó részén, a gerendákon, valamint a házbeli ajtókon és ablakokon kék színű festés található, melyet nagyon kedveltek a kiskőrösi szlovákok.

A háromosztatú lakóház egyetlen bejárata a konyhába nyílik, a lakrészhez épült kamra és istálló ajtaja már az udvarra nyílik. A tájház födémszerkezete (mennyezete) saralt porfödém, mestergerendával (a helyiség közepén, hossztengelyben végigrakva) alátámasztva. Tetőszerkezete, tetőzete jellemzői: fából készült szelemenes tetőszék (tetőváz), nádból készült hajazat (fedél), tetőformája oromfalas nyeregtető.

Az alföldi háztípus jellemző tüzelő berendezése: a külső fűtésű szobai kemence, felfelé keskenyedő boglyaformával, a nagy tűztérigényű szalmatüzelés feltételeinek megfelelve. A konyhában található a boglyakemence fűtőnyílása, amely elé építették a sárpadkát, és a katlant a főzés és a sütés színtereit. A konyhában a mennyezetbe építették be a tetőhajazaton át a szabadba vezető füstelvezető építményt, a szabadkéményt.

A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására.

A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll.

A muzeális intézmény gyűjteménye a 19. század végéről, a 20. század elejéről származó kiállított tárgyakból, és folyamatos felajánlásokból származó, hasonló korú raktári anyagból áll. A tájház kiállítása rendezett, szakmailag kifogástalan, néprajzkutató (Dr. Bellon Tibor) forgatókönyve alapján készült. A kiállítási tér ennek értelmében kötött, újabb tárgyakkal nem bővíthető, viszont a beérkező felajánlások (elsősorban viseleti darabok és háztartási textíliák) teret kívántak maguknak, ezért elhelyezésükre pályázati forrásból egy állandó kiállítás, látványtár és múzeumpedagógiai foglalkoztató megvalósítását tűzték ki célul a múzeum dolgozói. A sikeres pályázattal meg is valósították az elképzeléseiket, így most elmondható, hogy a kiskőrösi Szlovák Tájház a látványtárával nem csupán a nemzetiségi, hanem az összes tájház közül a legimpozánsabb látvány, gyűjteményi darabjait biztonságosan őrzi, és múzeumpedagógiai foglakozásokkal elméleti és gyakorlati kapcsolatot kínál népismereti tárgykörben a tájházban és a látványtárban egyaránt. Az intézményt szakmailag országosan is jól pozicionálják, 2006-ban "Az év tájháza" elismerésben részesült.

Szlovák Tájház és Néprajzi Látványtár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskőrös, Szent István u. 23.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum honlapja
A rendezvényekről rendre tudósít a megyei napilap, helyi média.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A néprajzi közgyűjteményi egység a nemzetiségi kultúra megőrzése mellett a modern múzeumi látogatást is biztosítja. Nyitottságával, intézményi beágyazottságával országos szakmai példaként is szolgál, Kiskőrös város egyik büszkesége, a nemzetiségi értékőrzés mintája. Az épületben referenciaként is szolgáló padlófűtés van az agyagpadló alatt, így a temperáló fűtés biztosítja az épület és a berendezési tárgyak tartós megóvását. A fenti különlegességek alapján feltétlenül javasolt és indokolt a felvétele a megyei értéktárba.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Gátér
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár