Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Kecel történetét és néprajzát feldolgozó könyvben olvasható: „A sokfelől jött keceliek XVIII. századi termelvényeiről és földművelő tevékenységéről viszonylag jól tájékoztatnak a dézsmajegyzékek” E szerint Kecelen ez idő tájt szedett dézsmafajták között szerepel a „méhdézsma” /135-236 old./ Régen a vadméhek gyűjtését „rabolták” az emberek, később kialakult a kasos méhészet, majd a kaptáros.

A méhészet ma is virágzik a településen, bár az országos átlaghoz képest kevesebb méhész van (8-10 őstermelő), sokan hobbiból méhészkednek a családi szükségletek kielégítésére.

Bóna Zoltán és családja méhészete Kecelen van. „Mi egy családi méhészet vagyunk, akiknél kizárólag termelői, igazi magyar mézet talál” - vallják magukról.

Bóna Zoltán keceli születésű /1962/, felesége, Bába Mária kalocsai /1965/, 4 gyermekük van, 2 leány és 2 fiú. 1989-től mezőgazdasággal foglalkoznak. Kezdetben szőlővel, később méhészettel, végül ez lett a fő tevékenység. A méhészet „központja” a Vörös mocsár területén lévő tanyán van, ott folyik az anyanevelés, az ott megmaradt méhcsaládokkal nem vándorolnak. Ez a méz vegyes virágméz, ami Nemzeti Park védjegyes, a legutóbbi Országos Mézversenyen 2. helyezést ért el.

Elismeréseik kezdete a Nemzeti Park Védjegy elnyerése. „A Nemzeti Park Termék Védjegy rendszert a Vidékfejlesztési Minisztérium hozta létre. Összesen tíz nemzeti park a tulajdonosa. A védjegyet kizárólag természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozásoknak, gazdálkodóknak, gazdálkodó szervezeteknek adhatják. A védjegy pályázatra jellegzetes helyi, kerti és erdei gyümölcs alapanyagokból készült, feldolgozott termékek (lekvár, szörp, ivólé, aszalvány), bio, illetve biodinamikus minősítésű gazdálkodásból származó borok és szőlőből előállított egyéb termékek, feldolgozott kecske- és juhtej termékek, feldolgozott gyógy- és fűszernövények, valamint méhészeti termékek élőállítói és a fűzfavesszőből készült, tájegységre jellemző, zsűrizett népművészeti termékek készítői pályázhatnak.” A méhállomány nagyobbik részével vándorolnak, de 2015-ben helyben maradtak, és az itt pergetett akácmézükkel nyerték el a 2015. év Országos Mézversenyén akácméz kategóriában Az év méze elismerést. Ezzel a mézzel ők képviselik Magyarországot Törökországban az APIMONDIA mézversenyen a 2017. évben.

A méhészet mellett először hobbi szinten, ma már „komolyabban” foglalkoznak különleges, tradicionális mézes lekvárok, szörpök készítésével. E területen elért eredmény például, hogy OMÉK élelmiszerdíjas lett faeper lekvárjuk. Nemzeti Parki Termék Védjegyes termékeik alapanyagai a Vörös mocsár területéről kerülnek begyűjtésre.

A családi vállalkozásban munkamegosztás van, a méhészet Bóna Zoltáné, felesége, Mari feladata a méhészetben a besegítés, a lekvár- és szörpkészítés. A munkában tevékenyen részt vesznek gyermekeik is.

Eredmények:
- 2013
Mézes eperlekvárjuk és - szörpjük elnyerte a Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyet.
Az Országos Mézversenyen akácméz kategóriában országos bronzminősítésben részesültek.
- 2014
Mézzel készült galagonya lekvárjuk, vadkörte lekvárjuk, valamint vadalma lekvárjuk Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyet kapott.
Vadmenta és bodza mézes szörpjük, valamint vegyes virágmézük is Nemzeti Park Termék védjegyes lett. Repce és galagonya mézük bronzérmet nyert.
- 2015
OMÉK díjat kapott mézes faeper lekvárjuk.
A Nemzetközi Lekvár, Gyümölcslé, Szörp, Gyümölcsbor és egyéb Gyümölcskészítmények versenyén aranyérmes lett mézes faeper termékük, bronzérmes vadmenta szörpjük.
Az Országos Mézversenyen az ő akácmézük lett Az év méze, mely termékük akácméz kategóriában megosztott I. helyezést ért el, Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyes vegyes virágmézük II. helyezést kapott.
- 2016
Mézes kökényszörpjük is Nemzeti Park Termék védjegyes lett.
2013 évtől rendszeresen megjelennek a fesztiválokon.

Bóna Zoltán és neje mezőgazdasági tevékenysége – Nemzeti Park védjegyes méz, lekvár, szörp készítése – Év méze 2015

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecel
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Helyi Média:
• Bográzó Média
• Kecel Hírek
• KecelMedia facebook oldala
• Képújság és tv riport

MTI hírek és a hírt átvett sajtóorgánum
Méhészeti szaklapok
Családdal történt beszélgetés

http://kecelinfo.hu/bona-zoltan-akacmeze-nyerte-az-ev-meze-2015-dijat/
http://www.facebook.com/454224921295816/photos/pcb.1051285311589771/1051283781589924/?type=3&theater
http://magyarmezogazdasaglap.hu/hu/irasok/vasari-korkep/omek-%E2%80%93-kategoriajukban-legjobbak
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Bóna Zoltán és neje tevékenységére - kiváló méhészeti termékek, mézek előállítása terén elért sikerei, különös tekintettel a 2015-ben kiérdemelt Az év méze elismerés /akácméz/ kapcsán - méltán lehet büszke a helyi közösség. Különleges, tradicionális mézes lekvárok, szörpök készítése köthető hozzájuk, amelyek Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegy minőségűek. Mezőgazdasági tevékenységük, minőségi munkájuk elismerést, megbecsülést érdemel településen belül, de az eredmények tükrében megyei szinten is. Valójában "túlnő" ezeken a határokon is. 2015. év Országos Mézversenyén akácméz kategóriában Az év méze elismerést kapták. Ezzel a mézzel ők képviselik Magyarországot Törökországban az APIMONDIA mézversenyen 2017 évben.

 

Kapcsolódó értékek

Lajosmizse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szentkirály
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunadacs
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Gemenci erdőség
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár