Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Jánoska-eresztés egy ünnep, melyet május 16-a közelébe eső szombaton tartanak meg Baja városában. Az ünnep Nepomuki Szent Jánosról kapta a nevét, aki egy prágai pap és a királyné gyóntatója volt. 1383. május 16-án Vencel cseh király, miután különféle kínzásokkal sem tudta tőle a gyónási titkot kicsikarni, megkötöztette és száját széthasítva a Prágán átfolyó Moldvába (Vltava) dobatta. A város népe ezen az éjszakán csodát látott: tündöklő csillagok úsztak a Moldva vizén. A vízenjárók – akiknek a foglalkozása a vízhez kötődött, mint például a vízimolnárok, hajósok, halászok, dereglyések, csónakosok, stb. – Nepomuki Szent Jánost patrónusukká, védőszentjükké választották.

Nepomuki Szent János kultusza sok vízparti településen népszerű, így Baján is, ahol a Duna parti városrészen található Szent János kápolnát is az ő tiszteletére emelték. A Jánoska-eresztés eredetileg a bajai vízimolnárok ünnepe volt (mint céhszokás), majd később minden vízen járók körében elterjedt. A szokás kialakulásának időpontját pontosan nem tudjuk, de 1768-ból származik az első adat, melyben a szent tiszteletére emelt kápolnánál tartott körmenetről értesülünk. Szintén a szentről elnevezett Duna parti városrészben található ezen kápolna. A mai szokás szerint a Szent János kápolnában tartott mise után egy körmenet indul az esti órákban a Sugovica partjára. A körmenet élén a Szent János szobor halad. Az eredeti szobor ma a Türr István Múzeumban található, de ennek másolatát mind a mai napig a kápolnában tartják és a körmenetekhez is használják. A virággal feldíszített Szent János szobrot felhelyezik a fáklyákkal és lampionokkal kivilágított vezérhajóra, közben égő szurokkoszorúkat, mécseseket úsztatnak a vízen. A vízi felvonulást népzene kíséri, és a hajót számos ladik, csónak, kajak és kenu veszi körül, mindegyik fáklyákat és mécseseket visz magával. A nagyközönség a parton követi őket lassan haladva a városközpontban lévő Sugovica-hídig. Az érkezés után a szobor tiszteletére a Szentháromság téren népzene-néptánc bemutató, hordócsapolás, halászlé főzés és éjszakáig tartó népünnepély veszi kezdetét, melyek előkészületeiről napokkal korábban gondoskodnak.

A Jánoska-eresztés 1941-től hosszú szünetet tartott, de a hagyomány újraélesztése révén immár több, mint másfél évtizede újra a város egyik jeles eseményévé vált. Régen Baján, Budapesten, Pakson, Ercsiben és Dunaharasztin tartották ezt az ünnepséget, napjainkban ennek a megtartása az ország déli határánál található településeken jellemző. Hazánkban Mohácson és Baján, az országhatáron túl pedig Apatinban és Kiskőszegen maradt fent leginkább ez a hagyomány.

Jánoska-eresztés

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Baja
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://www.csodalatosbaja.hu/index.php/csodalatos-baja-2016-programsorozat/janoska-eresztes
http://bajaihajomalom.hu/torteneti-attekintes-a-janoska-eresztes-unneperol/
https://www.youtube.com/watch?v=9cBuG13j1h8
https://www.youtube.com/watch?v=JU9B2miBcaw
http://www.smu-mesz.hr/lipik/3814-nepomuki-szent-janos-unnepseg.html
Dankó Imre: A bajai Jánoska eresztés, Ethnographia 1958. 154-148.
Agócs Ruben: Jánoska-eresztés Baján In: Pócs Éva (szerk.): Rítus és ünnep az ezredfordulón. Budapest-Marcali, 2004. 359-364.
A Nepomuki Szent János-szoborról, In: Bajai Honpolgár, 2014. május, 19.
Adalék a szentjánosi kápolna építésének történetéhez, Bajai Honpolgár, 2015. június, 17-18.
Solymos Ede: Bajai Honpolgár, 1996 május
Bellosics Bálint: Bajai czéhszokások, Néprajzi Értesítő II. évf. 1901. 126-130.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Nepomuki Szent Jánost sok vízparti településen tisztelik, ezért Baja számára is nagy fontossággal bír. A Jánoska-eresztés napjainkban a déli határhoz közeli településeken maradt fent, és ezt a hagyományt nem hagyhatjuk elveszni. Fontos ezt a szokást megőrizni, mert egyedivé teszi településünket, mely egyediség hazánk számára is értékes. Az ünnep programjai képesek összekovácsolni a helyi lakosokat, népcsoportokat, és ezáltal a magyar nemzet egészére kiterjedő szoros köteléket alkotni. Ez az érték képes fokozni a magyarságtudatot, ami kiemelten fontos nemzetünk fenntartásához és előrehaladásához.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Csátalja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsalmás
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár