Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Dr. Szarvas Ferenc 1930. november 26-án, Pálmonostorán született. Elemi iskolát Pálmonostorán végezte 1937 és 1941 között, majd középiskolai tanulmányait a kiskunfélegyházi Szent László Gimnáziumban (ma Móra Ferenc Gimnázium) folytatta. 1950-ben felvételt nyert a Szegedi Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi karára, ahol 1956-ban orvosi diplomát szerzett summa cum laude minősítéssel. Ezután sikeresen elvégezte a belgyógyászati és a gasztroenterológiai szakképesítéseket. A professzor az eddig megszerzett tudását két hosszabb külföldi tanulmányúton is bővíthette. 1963 és 1964 között a Humboldt ösztöndíj elnyerésével egy évet tölthetett a Hamburgi Egyetem I. Belklinikáján, 1970-ben a neki ítélt WHO ösztöndíj jóvoltából pedig egy három hónapos tanulmányúton vehetett részt a Hamburgi Egyetem Patológiai Intézetében.

Munkásságát a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. Belklinikán kezdte. 1973-tól a klinika igazgatóhelyettesi pozícióját töltötte be, majd 1975-től a Szegedi Városi Kórház, belgyógyászati osztály vezetője lett 1988-ig.

1988-tól a Szegedi Tudományegyetem oktatói közé tartozott, ahol 1988 és 1993 között az Endokrinológiai Önálló Osztály és Kutató Laboratórium vezetője volt. 1996-tól az Országos Egészségügyi Felsőoktatási Záróvizsga Bizottság elnöke lett egészen 2002-ig. Az egyetem 2001-ben professor emeritus címmel jutalmazta az egész pályafutása alatt nyújtott odaadó munkájáért. 2007-től önkéntes jogviszonnyal az I. Belklinikán folytatja tanári karrierét, ahol a jövő fiatal orvosnemzedékének igyekszik átadni életpályája alatt megszerzett tudását és tapasztalatait.

Dr. Szarvas Ferenc kutatási területe az idült májbetegségek és alkoholártalom hatása az endokrin rendszerre. E témában elért eredményeiért 1975-ben Hetényi Géza emlékéremmel, 1989-ben pedig Julesz Miklós emlékéremmel jutalmazták. Figyelemreméltó szakirodalmi tevékenységet is folytatott, hiszen számos folyóiratban több publikációja is megjelent magyar és angol nyelven, továbbá összesen 150 könyvfejezet is a nevéhez fűződik. Egyik kimagasló eredménye a több társszerzővel együtt íródott tudományos cikke, mely a világhírű Nature c. folyóiratban is megjelent. 1973-tól napjainkig 10 könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője volt, melyek közül több jelenleg is használatos egyetemi tankönyv. Az „Általános orvosi ismeretek” c. általa szerkesztett, három kötetes tesztkérdés-gyűjtemény (Medicina, Budapest, 1999. illetve a 2003-as magyarázatokkal bővített második kiadás) az általános orvosi záróvizsga írásbeli teszt-kérdéseinek alapjául szolgál. Az Andrológia c. 1978-ban megjelent könyve pedig német és lengyel nyelven is kiadatása került.

Sokoldalúságát és orvosi pályája melletti elhivatottságát mutatja, hogy több egyetemi tisztséget is betöltött, többek között a Tudományos Bizottság titkárává választották, 1990-es évek első felében a Doktori és Habilitációs Bizottság tagja lett, 1994 és 1998 között pedig az Egészségügyi Miniszteri Tanácsadó Testületben képviselte a SZOTE-t.

Ezek mellett további más társasági tagságot és tudományos tisztséget is magáénak tudhat: Magyar Belgyógyász Társaság és a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság tagja, melyeknek több periódusban vezetőségi tagja is volt. Továbbá a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a Magyar Patológusok Társaságának, A Magyar Tudományos Akadémia Endokrinológiai és Anyagcsere Kutatásokkal Foglalkozó Bizottságnak, Az MTA Szteroid- és Terpenoidkémiai Munkabizottságának, A Szegedi Akadémiai Bizottságnak (SZAB), A SZAB Orvostudományi Szakbizottság Minker Emil Orvostörténeti Munkabizottságának tagjai közé is választották. A Magyar Urológusok Társasága Andrológiai Szekciójának alapító és több periódusban vezetőségi, 2004 óta pedig örökös tagja lett.

Munkája elismeréséért több mint tíz külföldi és hazai kitüntetésekkel is jutalmazták:
Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974)
Hetényi Géza emlékérem (1975) - A cukorbetegség elméleti és gyakorlati kérdéseiben két év alatt jelentős eredményeket elérő orvosoknak ítélik oda.
Kiváló Munkáért (1981)
Munka Érdemrend ezüst fokozat (1985)
Julesz Miklós emlékérem (1989)
Pálmonostora Díszpolgára (2000)

Dr. Szarvas Ferenc orvosi és tanári életpályája és munkássága

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6722 Szeged, Nemestakács u. 11-13/B
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
A Pálmonostori Általános Iskola Emlékkönyve 2000. szerk.: Garai Istvánné. Kiskunfélegyháza, 2000. 48-50. o.
Révai Új Lexikona XVII. Babits Kiadó, Szekszárd, 2006. 198. o.
Dr. Szarvas Ferenc: Válogatás napáldozattájban. Medicini Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2009.
http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/szarvas_ferenc_8211_orvos_belgyogyasz_egyetemi_tanar/20018/
http://www.u-szeged.hu/sztehirek/hirarchivum/2013-aprilis/differenci
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/konyvet_fogadott_orokbe_szeged_diszpolgara/2333785/
http://palmonostora.hu/#
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Dr. Szarvas Ferenc országosan is elismert orvosi hírnévnek örvend. Már kezdő orvos korától azt vallotta, hogy „Az élethez, az egészséghez és a boldogsághoz minden embernek joga van.” Hat évtizednyi a munkája felé tanúsított lankadatlan odaadás után pedig a következőképpen fogalmaz: „A beteg a szubspecialitások és szupertechnológia korában is segítségre váró, egy és oszthatatlan személyiség maradt, akiből nincsen a világon két egyforma.” Orvosi tevékenységét is e szellemben végezte, hiszen pályafutása alatt a hozzá forduló betegeknek nem tudott nemet mondani. Azt vallotta: „az orvos a telefonját nem titkosíthatja és nem kapcsolhatja ki.” Orvosi és tanári eredményei, orvosnemzedékeket kinevelő tankönyvei, kitüntetései és publikációi bizonyítják leginkább, hogy e hitvallás alapján végezte munkáját. Nyugdíjba vonulása után sem húzódott vissza, hanem professor emeritusként igyekszik átadni a mai napig az évtizedek óta felhalmozott tapasztalatait, tudását.

Példamutató karrierje mellett szülőföldjére is szívesen emlékezik vissza. Ragaszkodását kitűnően mutatja a „Vallomás a szülőföldről, gyermekkori gyökerekről” című írása és a „Pálmonostora Díszpolgára” kitüntetés átvételekor elhangzott köszönő beszéde. Szarvas Ferenc egész életpályája, elért eredményei és sikerei példaadó értékkel bír a fiatal nemzedék számára. A professzor Pálmonostora köztiszteletben álló tagjai közé tartozik, akihez a település lakói több ízben bizalommal fordultak orvosi tanácsért és segítségért és ő legjobb tudomása szerint igyekezett ezeket orvosolni. Dr. Szarvas Ferenc nevét az itt élők között óriási tisztelet övezi, fiatal generációnak példát statuál úgy, hogy egy tanyasi iskolából is kikerülhet olyan neves orvos, akinek könyveit a jövő orvosnemzedéke használja, és akinek odaadó munkája és az egyetemen folytatott magas színvonalú oktatása példamutató értékkel bír és elismerésre érdemes.

A leírtak tükrében orvosi és tanári pályafutása, tudományos eredményei alapján egyaránt érdemes Dr. Szarvas Ferenc az értéktárba történő felvételre.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár