Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Baja melletti Szeremlén szokásban lévő pünkösdi ladikázás az ünnepkör párválasztó, udvarló szokásai közé sorolható. A néprajzkutatók az adatközlők visszaemlékezése alapján rögzíthették a népszokás 19. század végi állapotát. A néphagyomány – ugyan kissé megváltozott tartalommal – az 1920-as években élte virágkorát, az 1930-as évek közepére „kiment a divatból” és az 50-es évek elejére meg is szűnt.

A ladikázás napja hagyományosan pünkösd hétfőjén volt. Ilyenkor a lányok az istentisztelet után a vízparton sétálgattak, majd hazamentek levenni a templomi ruhát, és átöltöztek a ladikázáshoz. Az ünnepet megelőzően a falubeli fiatal legények díszesen faragott evezőlapátot, leányevezőt ajándékoztak a kiszemelt lányoknak. A rituális ajándékozás egyben invitálást is jelentett a pünkösdi csónakázásra. A falusi rendezvény a 21. század elejétől borsos kalács fesztivállal egészült ki. A gasztronómiai program a szeremleiek jellegzetes népi ételét, a borsos tejfölbe mártott fonott kelt kalácsot helyezi előtérbe. A könyvár és falumúzeum udvarán megépített kemencében sül ilyenkor tepsiszámra az ízletes kalács a turisták, faluba látogatók nagy örömére.

Szeremlén az 1950-es évek elején megszűnt pünkösdi népszokás 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére éledt újjá. Azóta a faluban minden évben megszervezik a pünkösdi ladikázást, amelynek népviseletbe öltözött szeremlei táncosok a főszereplői.

Szeremlei pünkösdi ladikázás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Szeremle
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
K. CSILLÉRY Klára - 1961 Pünkösdi leányevező Szeremléről. Néprajzi Értesítő XLIII. 171-179.
DOMONKOS Ottó - 1962 Adalék a pünkösdi ladikázás történetéhez. Néprajzi Értesítő XLIV. 323-325.
DÖMÖTÖR Tekla - 1964 Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest.
KOTHENCZ Kelemen - 2012 A párválasztástól a borsoskalácsig. Bajai Honpolgár XXIII. évf. 5. (258) sz. 12.
SOLYMOS Ede - 1990 A pünkösdi ladikázás. Bajai Honpolgár I. évf. 5. sz. 4.
TÁTRAI Zsuzsanna - 1990 Jeles napok – ünnepi szokások. In: Hoppál Mihály (szerk.) Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar Néprajz VII. Budapest, 102-264.
TÓTH Kálmán - 1995 Szerelmem Szeremle. Baja.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A szokáselem megfelel az UNESCO 2003-ban elfogadott Szellemi kulturális örökség egyezmény definíciója azon pontjának, amely szerint: „Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.”

A szeremlei pünkösdi ladikázás szokása egyedülálló a Kárpát-medencében. Hasonló, de nem a pünkösdi ünnephez köthető a szintén sárközi Bátán megtartott kalinkózás, amikor a fiatalok májusban ugyancsak zöld ágakkal, virágokkal feldíszített csónakokon szálltak vízre. A népszokás nemzedékről nemzedékre száll a lakosság körében.

 

Kapcsolódó értékek

Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Gátér
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár