Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Móra Ferenc író, költő, újságíró, muzeológus 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, édesapja Móra Márton szűcsmester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütögető asszony. Az elemi iskola elvégzése után a félegyházi gimnáziumba került. Ekkor írta első, félegyházi ihletettségű verseit tanítványához, első szerelméhez, majd későbbi menyasszonyához. A március 15-i ünnepélyekre írt versei mind kedves emlékeink. 1897-ben kitűnő eredménnyel leérettségizett, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanári diplomát szerzett. Ezekben az években már jelentek meg írásai az Új Időkben és a Félegyházi Hírlapban.1902-ben kapott állást a szegedi Napló szerkesztőségében.

A Napló mellett az Én újságom c. gyermeklapnak is dolgozott 1905 és 1912 között. 1904-ben könyvtárnoki állást kapott a szegedi kultúrpalotában Tömörkény István mellett, akinek hatására régészkedni kezdett, s kiváló eredményeket ért el. 1913-ban Móra Ferenc lett a Szegedi Napló főszerkesztője, majd 1917-ben pedig ő lett a Városi Múzeum igazgatója. Új tisztségében arra törekedett, hogy a könyvtár és a múzeum mindenkié legyen. 1919. május 1-jén meg kellett válnia a Szegedi Napló főszerkesztői székétől, az újság 1922-ben meg is szűnt, írásait ezután a Szeged című lapnak adta, de szoros szálak fűzték a Világhoz, majd annak utódjához, a Magyar Hírlaphoz, ez utóbbinak haláláig a munkatársa maradt.

1920-ban jelenik meg A Kincskereső kisködmön című regénye, amely bár önálló történetekből áll, de ez mind Gergőhöz kapcsolódik, aki nem más, mint a gyermek Móra Ferenc. A Kincskereső kisködmön figyelemre méltó mű úgy is, mint Kiskunfélegyháza múltjának hiteles ábrázolása.

1922-ben a Kultúra Lapkiadó Vállalat igazgatója felkérte egy regény megírására. Ennek hatására megszületett a Négy apának egy leánya, mellyel Móra elismert, sikeres regényíró lett.

1927-ben elérkezett írói jubileumának 25. éve. Barátai arra biztatták, írjon e jeles alkalomból regényt, és megszületett az Ének a búzamezőkről, mely az egyik legjelentősebb háborúellenes regény. A mű óriás sikert aratott, megjelent angolul, németül, hollandul, finnül. Írói munkásságának 25. évfordulóján a Dugonics Társaság alelnökének választotta.

Móra országszerte megnyilvánuló népszerűségének, sikereinek hatására Kiskunfélegyháza is megmozdult. 1927. december 22-én dr. Katona János tanítóképző-intézeti igazgató beterjesztette az általa megfogalmazott – és 88 képviselőtársának aláírásával ellátott-javaslatot Móra Ferenc díszpolgárrá választására. Dr. Holló Béla polgármester összehívta a közgyűlést, melyen a képviselő-testület elsöprő többséggel Móra Ferencet díszpolgárrá választotta. A díszdiploma átadása azonban majd másfél évig elhúzódott, ugyanis a városi önkormányzat egységes párt-politikai ellenzéke fellebbezéssel akadályozta a korábbi átadást. A díszdiploma átadására végül 1929. június 9-én került sor ünnepélyes közgyűlésen. Ezen a napon került sor a Daru utcai házon történő emléktábla-avatásra is (akkor még ezt vélték a szülőháznak). Az író érzelmeiről a Díszpolgárság című írásában olvashatunk: „Mint író, ettől a várostól kaptam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül.”

A harmincas évek elején fizikai ereje fogyott, 1932-ben még megírta Aranykoporsó c. nagy sikert aratott történelmi regényét, melynek első példányát díszdoktori disszertációjaként a szegedi egyetemnek ajánlotta a szerző.

1934. február 8-án hunyt el. Szeretett volna Félegyházán nyugodni. Ahogy mondta: „…csak itt lesz jó alvásom Félegyháza iránti szeretetemnek ennél jobban nem tudok kifejezést adni…” Ez a vágya nem teljesült, Szegeden helyezték örök nyugalomra.

Móra közvetlenül halála előtt rendezgette könyvvé néhány kötetét. Ezeknek megjelenését már nem érte meg. Halála után, május elején került a könyvesboltokba Móra Ferenc hátrahagyott művei díszkiadása sorozatcímmel. Ebben a sorozatban látott először napvilágot 1934-ben a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyv. Önéletrajzi írásait közli a kötetben a szerző, melyekből gyakran visszaköszön szülőföldje, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk.

Leveleinek egy részét a Kiskun Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlege őrzi. Nyomtatásban megjelent regényei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban találhatók meg.

Móra Ferenc írói munkássága, kiemelve az alföldi paraszti életet megörökítő műveit

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskun Múzeum 6100 Kiskunfélegyháza dr. Holló Lajos u. 9.
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos u. 1.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Móra Ferenc írásai irodalmi értékük mellett fontos helytörténeti emlékek, amelyekből betekintést nyerhettünk a 19. századi alföldi parasztság életébe, az írásaiban felbukkannak Móra az alföldi népi társadalom jellegzetes alakjai.

 

Kapcsolódó értékek

Szank
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár