Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A bukovinai székelyek hagyományaikat Székelyföldről víve őrizték új földjükön. 1946-47-ben Tolna, Baranya és Bács megye kiürített falvaiban telepedtek le. A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése.

Az 1963-ban alakult Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör nemrég ünnepelte 50 éves jubileumát. A megalakulás után a tagok házról házra jártak és kockás papírra rajzolták a mintákat. A felnövekvő nemzedék a család nőtagjaitól már kiskorától kezdve tanulhatta ezt a tudományt, ami szinte öröklés volt. (Mostanában szakköri foglalkozás keretében ismertetik meg a lányokkal ezt a fajta hímzést). Gyűjtésük során a legtöbb mintát párnavégeken találták, de volt abroszon, lepedőaljon, takargatón is. A bukovinai székelyek régebben csak fonottas (szálán varrott) hímzést ismertek és alkalmaztak. A fonottas hímzés hasonlít a keresztöltéshez, ezért sokan összetévesztik azzal.

A szálán varrott vagy fonottas hímzés leírása megtalálható Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című könyvében (Magyar Nők Országos Tanácsa/Kossuth Könyvkiadó 1981.) 166. oldal. A könyv elkészítéséhez gyűjtőmunkát végeztek Csátalján is. Ennek eredményeként 14 hímző asszony 34 kézimunkája szerepel a kiadványban. A hímző asszonyok közül ketten Népművészet Mestere címmel rendelkeznek.

Bukovinai székely szálán varrott hímzések

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Csátalja
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az 50 éves Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör tagjai a múlt század 60-as, 70-es éveiben végig járták a falu székelyek lakta házait és kutatták az eredeti székely, még fellelhető hímzéseket, motívumokat. A megörökítés nem volt egyszerű – hiszen fényképezőgép, fénymásoló hiányában – a helyszínen rajzolták le az ősi mintákat. Eredeti székely motívumokkal dolgoznak, a bukovinai székely ősi mintákat használják. Varrnak asztalterítőt, falvédőt, asztali futót, párnát, blúzt, ruhát, egyházi textíliát stb. Legkedveltebb mintáik a kakastarélyos, tányéros, csillagos, vízfolyásos, tulipános, vaskapcsos, oltáros.

Tolna és Baranya megye székelyek lakta településein inkább a szövés terjedt el. A szálán varrott hímzést szinte csak Csátalján varrják. Hosszú, fáradtságos munka egy-egy terítő, párna elkészítése – értéke felbecsülhetetlen.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár