Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A grillázs francia eredetű szó, jelentése édesség. Régen a népi gyógyászatban köhögés ellen használták, ma már ünnepnapjaink egyedi édességeként emlegetjük a grillázst. Az idegen szavak szótára szerint is a grillázs jelentése édesség, olvasztott cukorba kevert apróra tört mogyoróból, mandulából vagy dióból vékonyra kinyújtva, szobahőmérsékleten megszárított édesség.

Nem is gondolnánk, mekkora múltra tekint vissza a grillázs, mint csemege. A grillázs a 10. században orvosságként kezdte útját. A népi gyógyászat szerint köhögés ellen kiváló, nagyobb mennyiségben serkenti az emésztést. Mátyás királyunk a nápolyi Beatrixszel 1476-ban Budán kötött házasságakor, a lakomán a 7. fogás pörkölt cukorból (grillázsból) készült kert volt. Cukorból készült fákkal, gyümölcsökkel és madarakkal kedveskedtek az ifjú párnak. A fáma nem szól róla, így nem tudjuk, vajon hány darabra tört a királyi pár grillázstortája.

A dióval, illetve mandulával készült grillázs leírása Magyarországon 1795 után megjelent szakácskönyvben szerepel először kriliás néven. Valamint ismeretes volt még Török papirosként is. A grillázs elnevezése a szakirodalomban pörkölt torta vagy égetett cukor torta, esetleg diós torta.

A grillázs története
A hazai cukorfogyasztás 1900 és 1914 közötti növekedésében (4 kg-ról 8 kg-ra emelkedett az egy főre jutó éves átlagfogyasztás) az ipari munkásság mellett a parasztság is érezhetően részt vett. Megszaporodtak a cukros ünnepi ételek, és megkezdődött a cukor mindennapi fogyasztása. A cukorhasználat presztízse és rangja ebben az időszakban építette a lakodalmi étrendbe a paraszti cukorfogyasztás csúcsát, a grillázst. A grillázstorta alapvetően lakodalmi torta maradt, mégis számtalan helyen megjelenik.

A grillázstorta különleges, egyedi jellemzői: magas, toronyszerűen kialakított, gazdagon díszített, általában lakodalmi torta, melynek díszítőelemeit grillázsból formálják.

A grillázstorta leírása: A grillázstorta csillogó, aranybarna színű, díszítőelemeket és figurákat toronyszerű elrendezésben tartalmazó, esztétikus külső megjelenésű, gyakran emeletes dísztorta. A grillázsból készült díszítőelemeket fehér vagy színes íróglazúr szegély keretezi és további részletekkel gazdagítja. A grillázstortát koronázó dísz alatti piskóta és krém szintén grillázzsal dúsított, a pörkölt cukor és dió együttese kellemes, harmonikus ízt ad az édességnek. A grillázstorta díszítése az alkalomhoz illő, az egyéni fantáziától függően igen változatos (pl. lakodalmi grillázstortánál szív, virág, menyasszony, vőlegény, csókolózó galambok stb.).

A grillázstorták felhasználása: A díszes, tornyos grillázstortát elsősorban lakodalmakra készítik. A lakodalomban a grillázstortát a vőfély viszi be a vacsora után és az ifjú asszony elé teszi, aki összetöri azt, hogy mindenkinek jusson a grillázsból. Először természetesen a férjével egymást etetik meg egy falatnyi grillázzsal, hogy házasságuk is olyan édes legyen, mint a grillázs, amiből a grillázstorta készült. Szokás ajándékba is vinni, de a háziak is rendelnek különféle grillázsalkotásokat és grillázscsemegéket a grillázskészítőktől. A torták száma és díszítésük színvonala, esztétikuma emeli a lakodalom fényét. A grillázstorta elfogyasztása szertartásos formák között történik: a grillázsdíszt széttörik, a tortát felvágják, és a násznép minden tagja kap egy grillázsdarabot. Újabban eljegyzésre, keresztelőre, céges rendezvényekre, neves ünnepekre is készítik.

A grillázsok cukrászdai változata (szeletes, dísz nélküli grillázs) az egész országban kapható. A grillázs dísztortát fogadásokra, nagyobb rendezvényekre is készítik. Ugyan a grillázs hűtés nélkül is eltartható három hónapig, mégse várjunk ennyit az elfogyasztásával, mivel a tortában lévő dió vagy mandula időközben megavasodhat, és oda az édes, grillázsból készült remekmű. (Forrás: Hagyományok, ízek, régiók - FVM AMC Kht., 2001)

Rimóczi László – Grillázs termékei

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Lajosmizse
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
- 2013. Hagyományőrző Kárpát medencei grillázs verseny, Tápióbicske - Arany érem
- 2013. Kétszeres Magyar rekord teljesítmény súlyra és méretre is a legnagyobb grillázs autó
- 2012. UKBA, Nemzetközi cukrászati verseny - Aranyérmes termék
- 2011. Dió fesztivál, Lengyeltóti - Ezüst érem
- 2011. Rákóczi vár makettje, Szerencs - 100 kg-os Magyarországi rekord
- 2010. III. Kárpátmenedencei Grillázskészítő Verseny, Tápióbicske Arany diploma
2010. Luxembourgi Gasztronómiai Világbajnokság - D2 kategória (cukrászati artisztika); Bronzérem (versenymunka: „Mennyei grillázs”)
(A „Mennyei grillázs” a hagyományos, tradicionális égetett cukortorta elemeit is magában foglalta, de újabb köntösbe öltöztetve, izomalt cukorral / diabetikus / mandulával, kókusszal, szezámmaggal és mákkal készült. A versenymunkát Kiss Zoltán ötlete alapján készült grillázs gömbök díszítették, tették színesebbé.)
- 2010. Gál Sándor emlékverseny (Pulyka fesztivál), Debrecen - Ezüst serleg; Bronz oklevél, érem
- 2010. XV. Ehető Virágok Nemzetközi Fesztiválja, Kecel – Különdíj
- 2010. Pelikán kupa, Szolnok - Ezüst érem
- 2010. Farsang kupa, Tata - Arany kupa, érem
- 2010. UKBA, Nemzetközi cukrászati verseny, Budapest - Bronz érem, oklevél
- 2009. Göndöcs Benedek Országos Gasztronómiai Emlékveseny, Gyula - Arany érem, serleg; Elismerö Oklevél
- 2009. ll. Kárpát-Medencei Grillázs Fesztivál, Tápióbicske - Arany diploma; Különdíj
- 2009. Budapest Culinary Expo, Magyar Kupa Gasztronomiai verseny - Ezüst érem, Oklevél;
- 2009. Szolnok IV. Pelikán Kupa (D2-cukrász artisztika) - Arany érem, Arany kupa Közönség díj
- 2008. Tápióbicske Kárpátmedencei Grillázstorta és Díszmunka Készítők versenye - Arany diploma; Első Magyar Fehérasztal Lovagrend különdíja
- 2008. VI. Nemzetközi Diófesztivál - Az ország legnagyobb mézeskalács háza
- 2007. Guinness rekord - 2700 darabos Csupaszív Mézeskalács Ház (csapat munka)
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Rimóczi László, Lajosmizsén 1977-ben született. Tanult foglalkozása szakács, ma is szülővárosában él és dolgozik. Jelenleg az országot járja és népszerűsíti a grillázst mint édességet, hagyományt és művészeti ágat.

Gyermekkora óta remek kézügyességgel rendelkezik és nagy érdeklődéssel fordul a különféle művészeti ágak felé. Egy lakodalom alkalmával ismerkedett meg a grillázs cukortortával, népies megnevezéssel perkelt vagy pörkölt tortával. Ezt követően szülővárosában, Lajosmizsén, sikerült elsajátítania Kasza Péterné Kati nénitől ezt a mívességet. A hosszas otthoni gyakorlások, az éjszakába nyúló tanulóórák évről-évre csiszolták és finomabbá tették készítői technikáját. Egy új stílusirányzatot, képet álmodott meg a régies hagyományokon alapuló grillázs művészet terén, ezzel teljesen új elvekre helyezve az édesszobrászat alapjait. Ezen elképzelés mentén számos rangos hazai versenyen és kiállításon, szakmai találkozókon, nívós megmérettetéseken mutathatta be a grillázs szakmát az újszerű alkotásain keresztül.

Nagy álma valósult meg azzal, hogy a Magyar Grillázs Szövetség megalakult, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szekciójaként. Elsődleges feladatuknak tekintik, hogy a grillázs készítés ismét méltó helyét foglalja el az értékes, sokszínű magyar kultúrában. További célja, hogy nem csak hazai megmérettetéseken, hanem magas színvonalú, nemzetközi cukrászversenyeken is képviselje hazánkat, és megismertesse a grillázstortát a világgal.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár