Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Tervezte: Mayerhoffer János
Épült: 1819-1820
Stílusa: klasszicista

Kiskunfélegyháza város központjában egy jellegzetesen szép klasszicista stílusú épület vonja magára az idelátogató és itt élő ember figyelmét. Ez az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék, a Hattyúház. Építészetileg fontos, mert a klasszicizáló stílus egyetlen meglévő jeles középülete Félegyházának. Irodalomtörténetileg Petőfi családjához kapcsolódik, Petőfi emlékeket hordoz. Építésének gondolata 1817-ben fogalmazódott meg. Erre azért került sor, mert a város vezetői változtatni szerettek volna azon az állapoton, hogy a „Csap Szék” a városháza épületében legyen. Mivel 1817-ben, még csak egy mészárszék volt Félegyházán, ezért a tanács úgy határozott, hogy a városházából kikerülő kocsma úgy épüljön fel, hogy ott még két mészárszéknek is legyen helye. Telkét azon a helyen jelölték ki, ahol már a város megtelepedése óta állt egy mészárszék. 1817–ben a tanács pályázatot írt ki az épület tervezésére. A meghirdetett pályázatra több terv is készült. A pályázók között volt az ismert Fischer Ágoston (18-19. század fordulója) kecskeméti építőmester, Bedekovits Lőrinc (kb. 1751- kb. 1825) jászkun kerületi földmérő, Grieszer József szegedi építőmester is. A beérkezett terveket a város elküldte József nádorhoz jóváhagyásra. Az építési hivatal a terveket nem tartotta megfelelőnek, ezért saját tervező mérnökével Mayerhoffer Jánossal új tervet és költségvetést készíttetett. Ez a terv került a városhoz, az építési engedéllyel együtt 1819 áprilisában.

Az épület kivitelezési munkáit Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester végezték. Az asztalosmunkát Hegedűs György vállalta. Ő készítette az épület piacra nyíló 5 nagy ablakára a zsalugátereket is. Az épület aránylag rövid idő alatt, 1819 nyarától 1820-ig készült el. A Hattyúház nagyobb részét – az eredeti tervrajz szerint – az egykor „Kis Pintcze” vagy „Kis Kortsma” néven emlegetett vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének egyszerű lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli részénél volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsoskamra. A Petőfi tér felőli részén a kocsma nagy táncterme mellett a belső „szék” helyezkedett el. A két szék között volt a székállólegények szobája. A mészárszékek és a hozzá tartozó helyiségek a Hattyúház körülbelül egyharmadát foglalták el. A felépült Hattyúházhoz „Vágó Híd” és hozzá kapcsolt „Akol” is tartozott. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.

A klasszicista stílusban felépült vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel – amiről az épületet 1820-ban elnevezték – a város főterének dísze lett.

A Hattyúházon az elmúlt 200 évben kisebb-nagyobb szükséges és esetenként stílusrontó átépítéseket hajtottak végre. Állagjavítási szándékkal 1843-1844-ben a zsindelytetőjét cserépre cserélték. 1845-ben az egyik mészárszéket mulatószobává alakították át és a kocsmához kapcsolták. 1858-ban követte el a város a legnagyobb tévedését, amikor engedélyezte, hogy a Hattyúépület volt tornácát üzleti térnyerés céljából beépítsék, ezáltal a főhomlokzat stílusát itt megváltoztassák. A közgyűlés 1888-ban engedélyezte, hogy két bolthelyiség két utcai szobáját a dongaboltozat lebontásával, s annak struktúra átalakításával összeszakítsa, továbbá az átalakított helyiségre két kirakati ablakot vágasson a bérlő. A Hattyúház többhasznosítású épület volt. Elsősorban üzleti célokat szolgált. Különböző boltoknak, kocsmáknak adott helyet. Működött benne az idők folyamán gabonaraktár, takarékpénztár, hentesüzlet, fűszerbolt, kenyérbolt, vaskereskedés, temetkezési vállalat, pedagógus szakszervezet, óvoda, totó-lottó iroda, stb.

Az 1952-es év végén került az épület egy részébe a mai Petőfi Sándor Könyvtár elődje, a Népkönyvtár. Az ötvenes évek elejére a Hattyúház állaga teljesen leromlott. 1957-ben elkészült a Hattyúház restaurálásának, eredeti állapotba való visszaállításának tervrajza, költségvetése. Fedezethiány miatt, azonban kivitelezésre nem került sor. Még ez évben márványemléktáblát helyeztek el a ház falán. A tábla ünnepélyes felavatására 1957. július 9-én került sor. Az épületben működő városi könyvtár ekkor vette fel Petőfi Sándor nevét. Ezek újabb érvek voltak a Hattyúház fennmaradása mellett!

1961-ben a tanácsülésen egyhangúlag elhatározták az épület felújítását. 1963 októberében kezdődött el az építkezés. Két évig húzódott a restaurálási munka, 1965 novemberében került sor az épület műszaki átadására. Az egész épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg a műemlék-hasznosítási terv szerint.

Petrovits István egykori mészárszéke
A Hattyúház történetét Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei teszik – irodalomtörténetileg – jelentőssé. Petőfi apja az 1820-ban felépült Hattyúház első bérlői közé tartozott, 1822-től mint bérlőtárs, az 1824-1830. években pedig mint egyedüli árendátor bérelte az épületben elhelyezett két mészárszéket. A Petrovits család 1824 őszén költözött Félegyházára, az Ótemplom mögötti Bánhidi-féle házba. 1830-ban Kiskunfélegyháza város tanácsa megváltoztatta a mészárszékeinek bérbeadására vonatkozó feltételeit. Az újabb bérletre Petrovits István már nem vállalkozott. A család 1830 novemberében visszaköltözött Szabadszállásra. Ezzel lezárult Petrovits István Félegyházi Hattyúház bérlete. Petőfi Félegyházi kapcsolatainak bizonyítására dr. Mezősi Károly (1907-1971) irodalomtörténész, Petőfi kutató elkészítette az első állandó Petőfi-kiállítást a Hattyúházban, amelyet 1966. december 6-án nyitottak meg.

Hattyúház

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.
593 sz. műemlék
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
- http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az épület műemléki védettség alatt áll. Petőfi Sándor édesapjának, Petrovics Istvánnak egykori mészárszéke volt. Építészetileg és irodalomtörténetileg is értékes műemléképület

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár