Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Kecskemét környéki futóhomok megzabolázásával tették az elődök a hazai mezőgazdaság egyik leggyümölcsözőbb szegletévé a valaha sivár, terméketlen vidéket. Erről az embert próbáló munkáról Móricz Zsigmond találóan fogalmazott egy 1934-es rádióbeszédében: a kecskeméti ember megmutatta, hogy „hogyan lehet a semmiből valamit teremteni, hogyan lehet a legterméketlenebb pusztán is paradicsomot és eldorádót elővarázsolni.” Így vált az „aranyhomok” például a messze földön híres kajszibarack hazájává, amely különleges aromáját az egyedi mikroklímának köszönheti. A napsütéses órák száma errefelé igen magas, a homokos talaj pedig felhalmozza, majd éjszaka kibocsátja az összegyűjtött meleget, és ezzel ideális érési feltételeket teremt a gyümölcsnek.

A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka külhoni megismertetéséhez pedig – melyet a Zwack család készített – maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén. Ekképpen szól a legenda: 1936-ban a Duna Palotában szállt meg a trónörökös. Az akkori igazgató, Fhürer Izidor egy orosházi kristályhordót kilenc éves érlelésű kecskeméti barackpálinkával töltött színültig, és elküldte a hercegnek. Aki miután megkóstolta a különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” A brit trónörökös megállapítása ezt követően szállóigévé vált, a nemzetközi hírnév felé röpítve a napjainkban is méltán népszerű italt, s vele együtt Kecskemét nevét.

Az eredetvédelemnek köszönhetően ma már kizárólag Kecskemétről, illetve annak megközelítően 50 kilométeres körzetéből származhat a Kecskeméti barackpálinka gyümölcsalapja

Kecskeméti barackpálinka

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
 

Kapcsolódó értékek

Imrehegy
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Gemenci erdőség
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár